Kövess minket Facebookon.
Szentes Flóra Babett
Lapul pár szerelmes levél a fiókodban, cikázik néhány fájdalmasan kimondott, és kegyetlenül kimondatlan gondolatfoszlány a fejedben. Őrződ az emlékeidet. De hogy minek? Mert van egy beteljesületlen a zsebedben? Egy beteljesületlen szerelem?
olvass tovább
Barna Berni
Kár, hogy nem tanítottak meg minket arra, hogy a dolgok mögé lássunk. Sajnos ebben az egyéni imádat kultúrában nem látjuk a tágabb összefüggéseket, és nem is mondják el nekünk.
olvass tovább
Vörös Eszter
A héten volt szerencsém részt venni egy előadássorozaton, ahol sikeres magyar üzletasszonyok fejtették ki a véleményüket olyan kérdésekben, amelyek minden, különösen versenyszférában dolgozó nőt érintenek. Karrier vagy magánélet? Összeegyeztethető-e a kettő? És ha igen, mely belénk kódolt szerepekről kell lemondanunk érte? Hogyan boldogulhat egy törékeny nő az üzleti életben?
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Azt éreztem, hogy egyedül vagyok, úgy, ahogyan még soha életemben ezelőtt. Nehéz volt eldönteni, hogy az életem legboldogabb, vagy legszomorúbb pillanata volt. Mert éjszakákon át itattam az egereket, szenvedtem miatta eleget. Képtelen voltam látni, hogy miért kell ennyire egyedül lennem, miért morzsolódik le, és tűnik el mindenki körülöttem.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Rokonlelket találtam benned - megtaláltalak, pedig még csak nem is kerestelek. A hazádba utaztam egy hónapra: a közeledben éltem, mégis csak az utolsó napokban ismertelek meg. Nem volt sok időnk, főleg két idegen számára nem lehetett elég az az idő, amit végül együtt tölthettünk. Szerencsénkre nem voltunk idegenek – mert kicsit olyan volt, mintha már ezer éve ismernélek.
olvass tovább
Barna Berni
Felnőttünk. Sok mindent tapasztaltunk. Adtunk, kaptunk és csalódtunk. Hittünk abban, amiben nem lehetett és hiába hittünk, kiderült nem volt érdemes. Vándoroltunk és jártunk úttalan utakon. Szerettünk.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Már éppen elhittem, hogy vége: vége van a gyötrelmes, pihenéstől mentes, forgolódással teli éjszakáknak. Az olyanoknak, amikor nem tudom csitítani magam, amikor képtelen vagyok kikapcsolni az agyam.
olvass továbbA hibáink, amikből tanulunk jobb esetben, talán. A hibáink, amik emlékeztetnek arra, hogy mindennek két oldala van. A hibáink, melyek idővel kirakják előttünk kövekkel a helyes utat.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Kikérem a véleményedet, mert fontos nekem, és általában figyelembe is veszem. Azért kérdezlek, mert sokszor helyettem is látod, hogy mi a jó nekem, így bízni is képes vagyok benned. Kiérdemelted.
olvass továbbGyakran maga a tény, hogy már végig csináltad az egész ismerkedés-randizás-házasság-(gyerekek?) kört, lehetséges, hogy afelé viszi a gondolataid, hogy be kellene nevezned a „második körre” is. A válás utáni randizás azonban ijesztő lehet elsőre. Van akinek már a gondolat is. Egy 2014-es kutatás szerint az elvált nők nagyjából 50%-a nem akar újra megházasodni. Az igazat megvallva: nem is kell!
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Tegyük fel, hogy beleszerettél. Megláttad, és olyan gyorsan zuhantál, hogy egyszerűen nem volt kiszállás. Küzdöttél, és próbáltad másképpen látni. Nem látni, és nem érezni, ami a szívedet őröli. Kiverni a fejedből, ez az elsődleges cél: hiszen párja van, foglalt, semmiképpen nem lehet a tiéd. Nem vagy te ilyen ember - pontosan tudod, hol húzódik a határ a helyes és helytelen között. De mégis mit kezdj magaddal, amikor a látszólag helytelen érződik a leghelyesebbnek?
olvass tovább
Barna Berni
Ez a mondat önmagában is tartalmaz minden olyan tényezőt, amellyel hosszútávon boldogtalanná tehetjük önmagunkat. De az emberi természet ego vezérelt részei nagyon sötétek, és gyakran átláthatatlan sötétséget borítanak az életünkre, arra, amely igyekszik a fényesség és teljesség felé.
olvass tovább
Mertain Lilla
Pár nappal ezelőtt kaptam egy rossz hírt…Egy hozzám nagyon közel álló család elvesztette egy szeretett családtagját. Nekem nem volt rokonom a bácsi, de ismertem, kedveltem, és közel állt a szívemhez. Mostanra megtudtam, mi történt pontosan, és nagyon elszomorodtam.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Nem gondolkodom túl sokat az elmúláson, és azt hiszem, ez így egészséges. De eszembe jut, amikor elalvás előtt félre ver a szívem, és azon aggódom, hogy ha most elalszom, akkor vajon felébredek-e valaha. Gondolkozom rajta, amikor túlpörgetem magam edzés közben, és levegőért kapkodva az ájulás szélén állok, vagy amikor nem érzem magam biztonságban. Akkor, amikor szétszórt vagyok, és gondatlanul lépek le az útra, amikor nem nézek körbe, vagy amikor a lépcsőn felérve mögöttem esik le, és törik ripityára a lámpabúra.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Eljárt az idő felettem - megőszültem, görnyedtebb lettem, ráncok tarkítják a testem – de kincsekkel teli a szívem. Sok mindent láttam, sok mindent megéltem, egyre csak teljesebbé váltam. Bölcs talán azért vagyok, mert jártam már arra, amerre te jársz most.
olvass tovább
Dobos Amira
Életem során találkoztam sok-sok emberrel. Végighallgattam mindenki problémáját, az enyémmel nem foglalkozva. Rájöttem, hogy szeretjük magunkkal elhitetni, hogy rosszabb már nem lehet, ami később bebizonyosodik, hogy nem így van.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Amikor végre megérkezik az az ember, akit olyan régóta vársz – tudatosan, vagy tudat alatt – leírhatatlan a vele érkező boldogság is. Mindegy, hogy egy régi ismerősről van szó, vagy egy számodra még ismeretlenről: vártad az érkezésüket, mert dolguk van veled.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Ez az a dolog az életben, ami mindig sokat ér. Nem veszít az értékéből és soha nem lesz senkinek sem több belőle, mint bárki másnak. Nem áldozzuk senkire, aki nem érdemli meg. Ez után kapjuk a fizetésünket, hiszen órákra vásárol meg minket, vagyis a munkánkat a munkahelyünk.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Már nem egyértelmű, hogyan is nem szól ez rólam, hogy miért vettem olyan könnyen, hogy miért is kellene jól lennem, jól kezelnem. Végre mosolyogtam, végre vártam valamit. Végre készen álltam. Jöjjön bárki, hozzon bármilyen csomagot, legyen bármilyen állapotban. Befogadó voltam, fejest ugrani is készen álltam. Ekkor jöttél Te – megcsalással fűszerezve.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Elveszünk a kötelezettségekben, folyton alkalmazkodunk mindenhez és mindenkihez, miközben elfeledkezünk a saját szükségleteinkről. Végül ott állunk zavartan, lelkileg és fizikálisan kiszipolyozva, mert nem értjük, hogyan kerülhettünk önmagunktól mérföldes távolságra.
olvass tovább
