Mikor kell lemondani egy férfiról?
Gyakori kérdés ez… Meddig adjunk, meddig érdemes kitartani? A rövid és egyszerű válasz az, hogy ameddig lelkesít a férfi, de tudom, hogy többet szeretnél tudni, úgyhogy nézzük meg alaposabban.
olvass továbbGyakori kérdés ez… Meddig adjunk, meddig érdemes kitartani? A rövid és egyszerű válasz az, hogy ameddig lelkesít a férfi, de tudom, hogy többet szeretnél tudni, úgyhogy nézzük meg alaposabban.
olvass továbbVannak pillanatok az életben, amelyek a mindennapos, sokszor idegőrlő folyamatok során nem tűnnek fel, csak akkor abban a minutumban ébredünk rá, milyen fontosak ezek az életmorzsák, amikor végre átéljük őket.
olvass továbbMunkám során nagyon sok emberrel találkozom, és természetemnél fogva rengetegen osztják meg velem az életüket. Az utóbbi idők leggyakoribb témájává kúszott elő, gyakorlatilag a semmiből, a szexualitás témaköre, ami mellett szó nélkül nem mehetek el.
olvass továbbRagyog a nap. Pirul a kalács. Csicsereg a kert, pattannak a virágok. Lehetne idilli. Nekem az is, mert tudom annak látni. Miközben gyúrom a tésztát a pitéhez, ismét a szerelem jár az eszemben. Rájövök, mekkora hatalma van felettünk ennek az érzésnek. Elvileg mindenki ezt keresi, elvileg ez a cél. Elvileg.
olvass továbbHa nem harcolsz, veled sem tudnak harcolni. Határaidat levédve bátran fejezd ki önmagad, mert akinek nem tetszik, azzal nincs dolgod. Ahogy Dr. Alban mondja: „It’s my life”. Ez az én életem. Nem uniós külön sztráda, hogy ellenőrzés nélkül flangáljon át határaidon bárki, mert nem átjáróház. Ha határaimon belül lépsz, be kell tartanod játékszabályaimat, amit én magam is betartok.
olvass továbbAz az igazság, hogy egy idő után kinőjük azokat az embereket, akik nem tudnak értékelni minket.
olvass továbbA legtöbb ember a verbális bántalmazás hallatán a kiabálásra, csapkodásra asszociál. Azt képzelik, hogy valaki dühösen, hangosan beszél. A valóságban azonban a verbális bántalmazás csendes és óvatos is lehet. Bizonyos esetekben akár teljes néma is. A verbális bántalmazás több fajtáját fogjuk most kiemelni.
olvass továbbSzereted, de már nem érzed. Ott van melletted, mégis távolinak tűnik. Nem volt hangos veszekedés, nem történt nagy dolog. Valahogy mégis eltűnt az, ami régen összekötött. Ez a kapcsolati kiégés egy csendes folyamat, ami alattomosan kúszik be a mindennapokba.
olvass továbbVannak emberek, akik csak egy pillanatra tűnnek fel az életünkben, mégis maradandó nyomot hagynak. Nem mindig értjük, miért jöttek – és még kevésbé, miért mentek el. Egyes találkozások hirtelenek, akár egy villanás: rövid, de vakítóan intenzív. Mások lassan, szinte észrevétlenül válnak szövetségeseinkké, majd egy napon már csak azt vesszük észre, hogy nem lépnek velünk tovább.
olvass továbbA szakítás okozta fájó érzéseket mindannyian ismerjük. Az emlékekbe merülsz néha kevesebb, néha több időre. Sokat sírsz, erre mindig megvan az ok, hiszen a belső szomorúság uralkodik rajtad. A hiánya elviselhetetlen, de te is tudod, hogy tovább kell lépned, ennyivel tartozol magadnak, hogy el tudd kezdeni a folyamatot.
olvass továbbHa megkérdezzük a legtöbb embert, hogy mit szeretne, akkor sokféle választ kaphatunk. De ha elkezdünk mélyebbre menni, és feltesszük a kérdést: de miért szeretnéd azt, amit szeretnél? Akkor eljutunk odáig, hogy kibukik: boldog szeretnék lenni!
olvass továbbBár, nem tartoztam soha azon egyedülálló Nők táborába, akik görcsösen akartak párt keresni, sőt, a 10 éves kapcsolatom meggyászolása után kifejezetten élveztem az „egyedül” töltött pillanatokat. – Persze, az „egyedül” szó, az anyaként mindig csak egy feltételes mód.
olvass továbbAz biztos, hogy nagy elvárásaink vannak felé. Manapság úgy örülünk a követőinknek, mint régen a parasztok az esőnek a forró nyár közepén. Úgy örülünk egy márkás ruhadarabnak, mint más országokban a szegény kis gyerekek egy falat kenyérnek. Most úgy örülünk egy új IPhone- nak, mint régen az emberek egymásnak.
olvass továbbEnnek a mondatnak a súlya sokszor feledésbe merül. Életünk során számtalan olyan kapcsolatunk alakul ki, ahol valójában összetévesztjük, hogy miről is szól az igazi szeretet.
olvass továbbEmlékszel még az érzésre, amikor évekkel ezelőtt, mintha tőrt szúrtak volna a szívedbe? Feküdtél az ágyban és amit egyedül magadhoz tudtál szorítani, az csak a plüss pléded és a gőzölgő kávéd volt. Végezted a mindennapi feladatokat a gyerekek körül, mint egy alvajáró. Teltek, múltak a napok, hónapok…Olykor kitisztult, olykor beborult. Próbáltad begyógyítani minden sebedet, amit az élet rád mért, amit hoztál gyerekkorodból, a volt házasságodból. Közben rájössz, hogy bárki, aki belép az életedbe, egy-egy szeletével hozzád tett… Pont akkor és pont ott kellett azt a könyv címet olvasni, ami tovább segített a te labirintusodban.
olvass továbbMindannyian ismerjük a szorongást, a túlagyalást, az aggódást, a negatív gondolatok spirálját. Agyunk ősi programozása arra késztet minket, hogy hamarabb észre vegyük a negatív dolgokat, esetleges kedvezőtlen kimeneteleket, mint a pozitív történéseket.
olvass továbbEbben az idő-pénz horizontú világban a legnagyobb kincs, amit adhatunk egymásnak, az az osztatlan őszinte figyelem. Nap, mint nap folytatunk egymással sablonos beszélgetéseket, pár szót váltunk, és a nagy rohanásban már a személyes találkozás varázsa is megkopni látszik.
olvass továbbElfáradtál. És ez teljesen rendben van. Folyamatosan nézzük, görgetjük és hasonlítjuk. A közösségi média végtelen folyamában a tökéletesség látszata uralkodik: hibátlan testek, örökké mosolygó párok, rendezett lakások, ragyogó sikerek. Ez a világ azt üzeni: ha nem vagy jelen, ha nem mutatsz valamit, akkor lemaradsz. Láthatatlan leszel. De ez csak illúzió.
olvass továbbBiztos téged is úgy neveltek gyerekként a szüleid, hogy nem szabad irigynek, és önzőnek lenned. Ez mind szép, és jó, és természetesen így a helyes. De! Van, hogy az élet úgy hozza, olyan helyzeteket generál, amikor igenis picit magadba kell nézned, bekeményítened, és egy kicsit nem másra figyelni, hanem saját magadra. Magaddal törődni. Boldognak lenni.
olvass továbbLehetnék én a tökéletesség, mindig jól néznék ki, a sminkem is mindig alkalomhoz illő lenne és a ruhám is makulátlan és egy árva plusz kiló se lenne rajtam. A bájos mosolyom ékszerként ragyogna mindenkire, a beszédem választékos lenne és kifinomult, mindig lenne egy jó szavam mindenkihez és olyan kecses lennék, akár egy gazella.
olvass tovább