A legmélyebb pontjaidnál is csak magadon segíthetsz
Két nappal ezelőtt teljesen le voltam merülve, mentálisan, érzelmileg, testileg, mindenhogyan. Túl sok dolgot vettem magamra és túlságosan lazára engedtem a saját határaimat.
olvass továbbKét nappal ezelőtt teljesen le voltam merülve, mentálisan, érzelmileg, testileg, mindenhogyan. Túl sok dolgot vettem magamra és túlságosan lazára engedtem a saját határaimat.
olvass továbbAzt hiszem a legnagyobb bátorság ahhoz kell, hogy emberek maradjunk. Ahhoz, hogy amikor megméretettünk az emberi kapcsolatainkban, ne a gyávaság, a félelem és az önzés vezessen minket, hanem az a bátorság, amit nem vesz el tőlünk a rengeteg elmélet, kavarás és számítás, ami a fejünkben van.
olvass továbbNe akard ennyire! Ez volt az a tanács, amit nemrég adtam egy barátnőmnek, és amit még számtalanszor adhatnék számtalan nőnek. Az a helyzet, hogy túlakarunk dolgokat. Túlakarjuk a Férfit, aki „felébresztett” minket, aki felforgatta az életünket, aki által rájöttünk, hogy olyanra is képesek vagyunk, amit nem is sejtettünk magunkról. Tudom, mert csináltam. Éppen ezért tudom azt is, hogy nem működik.
olvass továbbEmberi kapcsolataink a legfontosabbak életünk során, hiszen ezek azok, amelyek energiát adnak, amelyek átsegítenek a nehéz időszakokon, és amelyek éltetnek minket nap, mint nap. Azonban előfordulhat, hogy olyan embereket is közel engedünk magunkhoz, akik megmérgezik az életünket, így ilyenkor muszáj erősnek lennünk, és nemet mondanunk nekik.
olvass továbbSokáig azt hittem, hogy a szerelem leginkább egy viharhoz hasonlítható. Talán túl sokszor láttam a Vicky Christina Barcelonát, talán saját magammal szúrtam ki, amikor úgy idealizáltam a kapcsolatokat, mint valamit, amiért mindig küzedni kell. De rájöttem arra, hogy meguntam folyton küzdeni. Belefásultam. Egyszerűen nem akarok már mást, csak békét a vihar helyett.
olvass továbbEgy nárcisztikussal azért tűnik álomszerűnek a szerelem, mert elhiteti veled, hogy csak rád várt. De mindenkivel ezt teszi, aki megtetszik neki. Nem te vagy az egyetlen számára. Mellettük folyton megkérdőjelezed magad. És ez nem azért van, mert nem vagy elég szép, jó, okos. Hanem mert ő nem tudja önmagát eléggé szeretni és mást se képes.
olvass továbbBiztos te is elgondolkodtál már azon, amikor belenézel a tükörbe, kit is látsz valójában? Saját magadat, vagy esetleg egy maszkot, amit viselsz? Kit láthatnak mások, ha rád néznek? Kit láthatsz te, ha ránézel másra a buszon, a metrón, vagy csak ha sétálsz az utcán? Talán csak a maszkok találkoznak egymással, vagy valódi arcok mosolyognak egymásra?
olvass továbbHajlamosak vagyunk arra, hogy különböző ideákban éljünk. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy mindent magunkra vonatkoztassunk. Minden történést, ami bár nem velünk történik azonosítunk önmagunkkal, valamilyen mértékben. Ezt az ítéleteink és az elképzeléseink szerint tesszük. Felépítünk bizonyos várakat a hiteinkből, amelyekről azt hisszük, hogy örökre védelmet jelent.
olvass továbbIdővel megtanuljuk, hogy nem kell keresni az érzést. Jön az magától. Mert nincs több belőle és örülni kell annak, ha legalább egyszer az életben érezhettük az igaz szerelmet. Nem fog menni , hidd el , hogy amíg azt az érzést keresed amit már egyszer átéltél, egy délibábot kergetsz majd. Mert az akkor volt és bármilyen hévvel kutatod, nem jön többet.De ez nem azt jelenti, hogy többet nem leszel boldog, szerelmes vagy teljes.
olvass továbbA kérdés önmagában egyszerű, de ugyanakkor a válasz ennél már sokkal összetettebb és bonyolultabb az én helyzetemben. Folyamatosan változom, éppen ezért a kérdésre esetlegesen adott válaszom is épp olyan gyorsan, pillanatnyilag változó volt. Ez még most sincs másképpen.
olvass továbbÉn zárom el magamat. A nekem szóló belső monológ, a gondolataim a szögesdrót, és te vagy a börtön. Aki engem bánt, én vagyok. Csak akkor sérülök, ha elhiszem azt, amit magamról gondolok. Ami még rosszabb, hogy ezt a másik is érzi.
olvass továbbAz, aki nem menekülve az érzései elől önmaga akar lenni, nem félhet a csalódástól.
olvass továbbAz egyik hozzám legközelebb álló személy sűrűn emlegetett mondása : "Sokan csak az utamhoz tartoztak, nem pedig hozzám." Annyiszor köszönt már vissza rám beszélgetéseink során, hogy elkezdtem megvizsgálni ezt a kijelentést.
olvass továbbVan valami, amit te is biztosan milliószor hallhattál már az emberek szájából. „Légy türelmes, ne idegeskedj, minden meg fog oldódni…” Fogadjunk, hogy legszívesebben kifutottál volna a világból. De aztán, te magad is rájöttél, hogy igazuk van.
olvass továbbAz élet időnként arra kényszerít minket, hogy feszegessük a saját határainkat, amitől reménytelennek és kilátástalannak érezhetjük a helyzetünket. Egyszerűen csak az az érzés kerít hatalmába, hogy túl sok, ami történik, és nem tudnunk mást tenni, mint azt remélni, hogy idővel el fog múlni a fájdalom, vagy a félelmünk, és ismét jól érezhetjük majd magunkat a bőrünkben.
olvass továbbÖnmagam megbecsülése elsősorban az én érdekem, egyben érdemem. Ha csalódottságomban magamra öltöm az áldozat szerepét, legjobb esetben is csak egy csinos kis mártír leszek, a világ áldozata; de életem teljes egységét nem élhetem meg. A tökéletes felszín mögött mindnyájunknak megvan a saját küzdelme.
olvass továbbAnnyira szereti mindenki várni a sült galambot és elhinni, hogy majd a semmiért és a semmiből csak úgy ölünkbe huppan az igazi. Így van ez férfiaknál és nőknél egyaránt.
olvass továbbNem azt mondom, hogy homokba kell dugni a fejünket, de most teljesen őszintén, mit tudunk tenni az elfogadáson kívül? És azon túl, hogy igyekszünk megtalálni az saját örömforrásainkat az élet minden olyan területén, ahol csak lehetőségünk van?
olvass továbbTranszgenerációs minták árnyékában élni, hatalmas veszteség. Az életünk vesztesége. Éppen ezért nagyon fontos velük foglalkozni! Eleinte észre sem vesszük miben élünk, hiszen az a természetes, az a napi rutinunk, úgy nőttünk fel.
olvass továbbVan valami, amiről régebben akarok már írni. Arról, hogy milyen érdekes különbségek vannak a generációk között kapcsolati szinten is. Nyilván nem lehet általánosítani, de elég sokat foglalkoztam ezzel a második könyvemben is, ahol történelmileg és szociológiai szempontból is végigjártuk, hogy miért borultak fel a női- férfi szerepek és miért vadultunk el a kapcsolatainkban.
olvass tovább