Megadtam magam a szerelemnek
Letettem minden önvédelmi fegyvert, mellyel a szívemet védtem, pedig az utóbbi években tökélyre fejlesztettem a jelképes kardforgatást, már kiválóan űztem az amazonoknak való harcot a Férfi ellen.
olvass továbbLetettem minden önvédelmi fegyvert, mellyel a szívemet védtem, pedig az utóbbi években tökélyre fejlesztettem a jelképes kardforgatást, már kiválóan űztem az amazonoknak való harcot a Férfi ellen.
olvass továbbBizonyára sok nőnek volt már olyan tapasztalata, hogy egy férfi több hétig, esetleg több hónapig mindent megtett azért, hogy meghódítsa, és elnyerje a kegyeit, majd pedig miután egy kellemes éjszakát töltött el a kiszemelt hölggyel, reggel felhúzta a (nyúl)cipőt, és távozott. Ilyenkor a legegyszerűbb természetesen a férfiakat kollektíven gyűlölni, és ördögtől való teremtménynek kikiáltani, pedig bizony erre a cselekedetre többnyire nyomós okunk van.
olvass továbbVannak tárgyak, amelyeket könnyen lehet pótolni. Egy táska, egy autó, egy telefon ha elveszik, megvehetjük újra. Vannak élmények, amelyeket ismét átélhetünk: visszatérhetünk ugyanarra a tengerpartra, újra elmehetünk ugyanabba az étterembe. De van valami, amiből mindannyian véges készlettel rendelkezünk, és amit semmilyen áron nem szerezhetünk vissza: az idő.
olvass továbbSokáig azt gondoltam, hogy az ifjúsági irodalom kizárólag a tinédzsereknek szól. Aztán kezembe került Jenny Han sorozata, A nyár, amikor megszépültem, és teljesen megváltozott a véleményem. Beszippantott az a könnyed, mégis érzelmekkel teli világ, ahol a családi nyarak, az első szerelmek és a felnőtté válás dilemmái egyszerre vannak jelen. Akkor értettem meg igazán, hogy ezek a történetek nemcsak fiatalokról szólnak, hanem mindenkinek üzennek, aki valaha kereste önmagát, vágyott az elfogadásra vagy megélte az első igazi szerelmet.
olvass továbbA szerelem sokszor édes, de néha keserű leckéket ad. Amikor valaki közel kerül hozzánk, könnyen elvakíthatnak az érzelmek, és észrevétlenül engedjük, hogy olyan játékokba vonjanak be, amelyek mély nyomokat hagynak bennünk. A manipulátorok pontosan erre építenek: a bizalmunkra, a ragaszkodásunkra, és arra, hogy hajlandóak vagyunk engedni, csak hogy megtartsuk a kapcsolatot. Három módszert érdemes különösen felismerni.
olvass továbbEgy olyan ember, aki őszinte szívvel, nyitottan áll másokhoz olykor megtapasztalja, hogy néhányan egyáltalán nem tudják mekkora értéke van a szeretetnek. Kezdjük azzal, hogy ha valakinek a szívedet odaadod, de ő még csak a kisujját sem mozdítja érted, akkor a legjobb megoldás, ha elsétálsz.
olvass továbbMikor felejtettünk el, küzdeni? Mikor lettünk ennyire kényelmesek, közönyösek? Ki verte belénk azt, hogy hagyjuk kicsúszni a kezünkből az igazán fontos dolgokat? Ki hitette el velünk, hogy csak dőljünk hátra, engedjük el és ne tegyünk semmit? Mert úgy is van másik. Mindenből van másik.
olvass továbbEgy szakítás sosem könnyű. Van, akinél gyorsan lezajlik a gyászfolyamat, másnál hónapokig, akár évekig tart, mire újra nyitottá válik a szerelemre. Ráadásul a gyógyulás ritkán egyenes vonalú: lehet, hogy egyik nap felszabadultnak érzed magad, másnap újra hiányzik az exed. Ez teljesen természetes. De hogyan tudhatod, hogy valóban túlléptél – és nem csak menekülsz a fájdalom elől egy új kapcsolatba? Nézzük a legfontosabb jeleket és buktatókat.
olvass továbbAz utóbbi években egyre többször találkozhatunk a „traumakötés” kifejezéssel, ám sokszor tévesen használják. Nem arról van szó, hogy két ember közös nehéz élmény miatt kötődik össze. A pszichológiában a traumakötés egy jóval súlyosabb jelenséget takar: az érzelmi függést egy olyan emberhez, aki egyszerre nyújt biztonságot és okoz fájdalmat.
olvass továbbHa megengeded magadnak a sebezhetőséget az egyet jelent azzal is, hogy fogékonnyá válsz az érzelmi sérülésekre. Ugyanez történik akkor, amikor valakinek bizalmat szavazol. De akkor mégis miért tesszük ezt? Miért bízunk sokszor vakon másokban? A válasz pofon egyszerű: azért, mert emberek vagyunk.
olvass továbbA külső megfog, a belső megtart. A szépség odavonzza a tekintetet, a személyiség rabul ejti a férfiszíveket. Az ideális nő fogalma tehát nem a külsőségekben keresendő, mert lehet, hogy egyáltalán nincsenek tökéletes idomai, és nem is szabályos szépség mégis természetes magabiztossággal tudja viselni nőiességét.
olvass továbbMiközben a világ egyre jobban összekapcsolódik, valójában sokkal könnyebben érezheted magad elszigetelten másoktól. Sokkal hamarabb tud jönni az az érzés, hogy nem tartozol egyik társadalmi csoporthoz sem.
olvass továbbHa bejárnám az egész világot, akkor sem találnám meg azt az érzést, amit te jelentesz nekem. Ugyanazt biztosan nem. Jobbat sem, úgy hiszem.
olvass továbbBár elsőre ellentmondásosnak tűnhetnek, ha belegondolsz mégis egyértelműek ezek az állítások. Ha még nem is tapasztaltad a saját bőrödön őket, hidd el, pár év múlva az összes beigazolódik. A következő paradoxonok segítenek, hogy közelebb kerülj a megoldáshoz az élet bármelyik területéről is legyen szó.
olvass továbbNem volt nehéz elkezdeni, beépíteni a mindennapjaimba, és rendszeresen, mint szokás, hálát adni. Annyit elmondhatok, hogy amióta hálásan fekszem, teljesen megváltozott az életem.
olvass továbbHogy az emberiség miért is jutott pontosan abba a fojtogató élethelyzetbe, hogy állandóan felemészti a szorongás, a pánik, és minden “jó”, ami ehhez csak társulhat? Sok okfejtés született már ennek kapcsán. A nagy hajtástól kezdve, a túl szigorú követelményrendszeren át, számos tényezőt említhetünk.
olvass továbbA romantikus filmekben kifejezetten gyakran láthatunk olyan képet, amikor a nő hűségesen vár a szeretett férfira, míg az kitalálja, hogy mit szeretne a karrierjétől, magánéletétől, sőt, úgy általában az egész földi léttől. Valószínűleg éppen ez a szituáció lehet az egyik oka, hogy rengetegen benne maradnak egy nem működő, de nagy nehezen életben tartott kapcsolatban, ahelyett, hogy végre feladnák és továbblépnének. Pedig sokszor jobb lenne az ilyen kapcsolatokat minél előbb rövidre zárni!
olvass továbbAzt gondolom, hogy a párkapcsolat egy tanulópálya, ahol nem lehet sebek nélkül végigmenni a vágyott kapcsolódásig, mert pont az a célja, hogy a két nem megismerje önmagát és a másikat is általa.
olvass továbbMár egész kicsi gyerekkoromtól kezdve mély érzésű voltam. A fájdalom és a boldogság egyformán erős érzéseket váltott ki belőlem. A mélypontok valóban nagyon mélyek voltak, a a jó dolgok pedig igazán magasra reptettek. Kétélű kard volt ez. De legalább tanultam magamról, és ma már tudom, ez mekkora áldás, mert így legalább igazán érzem, hogy élek.
olvass továbbEvidensnek tűnhet, hogy az empátia minden emberben jelen van, azonban ez csak az empatikus emberek számára olyan egyértelmű. Valójában manapság egyre kevesebb emberben található meg ez a fontos képesség. Igen, képesség.
olvass tovább